Formálissá tettétek a demokráciát, megaláztátok a polgári értékrendet, sárba rántottátok a keresztény hit tanait – írja Semjén Zsoltnak küldött levelében Debreczenyi János, a Fidesz-KDNP korábbi veszprémi polgármestere, aki a pártból is kilépett.
„Most telt be a pohár. Megérlelődött bennem a gondolat, hogy névvel is vállalni kell a szembefordulást a forradalomnak nevezett kormányzati ámokfutással. Nekem is van felelősségem a helyzet kialakulásában, hiszen városomban politikai munkát végeztem annak érdekében, hogy a Fidesz-KDNP ilyen nagy arányban győzzön, s erős kormányt hozhasson létre.
….Nem tudok azonosulni egy öntelt, gőgös, akarnok kormánnyal, mely teljesen elszakadt a választóitól, kiszámíthatatlan bel-, kül- és gazdaságpolitikát folytat. Tönkreteszik, lejáratják ezt a népet, ezt az országot. Én a polgári értékrendben hittem és hiszek, de ami most történik, az mindannak a megalázása.
…A maga helyén és lehetősége szerint minden embernek felelőssége van abban, hogy miként alakul az ország sorsa. Ha más cselekvési formát nem lát, akkor legalább merje elmondani a véleményét.”
A KDNP nevében Pálffy István, a párt Veszprém megyei elnöke reagált Debreczenyi kijelentéseire. Pálffy a „Megállt-e a szélkakas?” című közleményében többek között azzal vág vissza, hogy Debrecenyi János megjárt már annyi pártot, hogy szavai aligha vehetők komolyan.
A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?