A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. (MTI)
Felavatták Antall József szobrát Szlovákiában
Szobrot állítottak Antall Józsefnek a felvidéki Kolozsnémán február 16-án – közölte a volt miniszterelnökről elnevezett alapítvány szombaton az MTI-vel. Elképzeléseik szerint minden nagyobb határon túli területen szobor őrizné a néhai kormányfő emlékét.
Azt írták, a szoborállításról az Antall József Alapítvány és a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség komáromi szervezete állapodott meg.
A megállapodást Makay Zsolt, az alapítvány kurátora, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke és Petheő Attila, a Csemadok komáromi választmányának elnöke, az MKP (Magyar Közösség Pártja) Komárom járási elnöke írta alá.
A közlemény szerint az alapítvány Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezését, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek.
Felidézték: Antall József a rendszerváltást követően először merte felvetni azt a gondolatot, hogy éljenek bárhol a világban magyarok, az összetartozás érzését fenn kell tartani. Emlékeztettek arra is, hogy a kormányfő úgy fogalmazott: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Antall József gondolatának “forradalmi hatása volt, amely ma is visszhangzik a határon túl élők lelkében” – írták.
Emlékeztettek arra, hogy az alapítvány 2013. december 22-én Székelyhídon avatta fel Antall József első erdélyi szobrát, amelyet február 16-án követ a kolozsnémai ünnepség.
Hol telel a magyar?
A téli hideg sem veheti el a pihenni vágyók kedvét egy kis kikapcsolódástól, akik szívesen kötik össze a kellemeset a hasznossal.Az átlagos magyar turista ezekben a hónapokban előszeretettel választ belföldi úti célt, és – a síszezon dacára – jellemzően gyógyfürdőt vagy wellness szállodát keres fel.
A www.BelfoldiPihenes.hu felméréséből az is kiderül, hogy az idei tél egyik legnépszerűbb célpontja Gyula, és átlagosan 3-4 napot töltenek el a vendégek.
A belföldi szálláshelyek nagy előnye, hogy szinte mindenhol fizethetünk Szép kártyával, melyet egyre többen használnak.
forrás: OTS